Életem első 14 órás repülőútja után már az első pillanatokban megcsapott Malájzia utánozhatatlan éghajlata és időjárása. Nem igazán tudtam felfogni, hogy tényleg ott vagyok, de a magával ragadó Batu Caves, a gyönyörűszép pálma erdők és a csodálatos Petronas tornyok látványa rögtön rádöbbentett, hogy tényleg Malájziában vagyok!

Az utazásunk második napján elérkezett az, esemény amelyet már nagyon rég óta vártunk. Ez volt a DXN 25. születésnapi rendezvénye. Több ezer résztvevő és fantasztikus előadók tették felejthetetlen hangulatúvá ezt a nagyszerű napot. Nagyon hasznos gondolatokat kaptunk, mind a DXN alapító elnökétől, Dato Dr. Lim-től, illetve az új Koronás Követektől, akik az elmúlt 5 évben érték el a DXN legmagasabb üzleti szintjét. Ez nap ráébresztett arra, hogy még rengeteg munka áll előttem ahhoz, hogy egyszer majd én is megoszthassam a sztorimat és a gondolataimat több ezer emberrel a DXN világ színpadán. 

A következő nap pedig már Szingapúrba indultunk, ahol kezdetét vette egy fantasztikus hajóút, a Royal Carribean Voyager of the Seas nevű óceánjáró hajóján. Számomra ez volt a negyedik ilyen hajóút, ráadásul minegyik a DXN finanszírozásában, ugyanakkor még mindig tud újat adni egy ilyen út. Óriási „feelingje” van annak, amikor a 30 fokban pihenget az ember a medenceparton a hajó fedélzetén, majd, ha ezt „megunja”, akkor átsétál a hajó másik végébe golfozni, esetleg kosárlabdázni. Emellett pedig a fantasztikus ételek és programok teszik felejthetetlen élménnyé az utazást.

Ugyanakkor bátran mondhatom, hogy ezek mind nyomába sem érnek azoknak az élményeknek, amelyeket azokban a városokban szereztünk, ahol a hajó kikötött. Penang, Phuket és Szingapúr is felejthetetlen emlékeket adtak számomra. Penang magával ragadó Buddha templomja, Phuket csodás szigetei, amelyeket eddig még csak filmekben láttam, de Szingapúr fantasztikus épületei és látványa is mind-mind örökké az emlékeimbe véste magát. 

Tényleg nehéz egy bejegyzésben összefoglalni mindazt, ami történt velünk, de talán nem is ez a legfontosabb. Ennek az utazásnak is az volt a leglényegesebb üzenete, hogy Európa még mindig csak egy apró kis pötty a DXN térképén. Pláne, ha azt nézzük, hogy egy TÍZ millió fős lakossággal rendelkező Bolívia adja a negyedik legnagyobb bevételt a cég 1.1 milliárdos összbevételéből.

Mit lehet ebből konklúzióként leszűrni? Azt, hogy a legjobb időben vagy ahhoz, hogy változtass a jelenlegi helyzeteden és elkezdjünk együtt dolgozni a közös sikerekért. A legnagyobb célom, hogy minél több társamnak tudjak segíteni abban, hogy ő is részt vehessen egy ilyen utazáson. Ha úgy gondolod, hogy egy kávé mellett szívesen beszélgetnél velem erről a lehetőségről, akkor ne habozz, nyugodtan vedd fel velem a kapcsolatot! :)